"És mi van, amikor "két szív összedobban"? S állítólag az ész ilyenkor úgy elhallgat, de úgy elhallgat! Még vakká is tesz a szerelem, mondják; vakká - a szeretett lény hibái iránt. Holott a szerelem még ezenfelül nemhogy épp vakká, hanem egyenesen látóvá tesz, mert csak én - én, az oly igen szerető! -, én fedezem fel a szeretett lénynek azokat a jó tulajdonságait, amelyek mindenki előtt titkosak, s amelyek eltörlik hibáit. Csak én tudom, és közölnöm kell, mert "megpattan a szívem"!" /Török Sándor/